Amit, ahogy

PL-asztik

A tisztánlátás joga

Kim Lane Scheppele válasza Gulyás Gergely levelére: A PR-offenzíva.

2013. április 09. - Peszt Lajos

alaptorveny.jpg

Ismét fellángol a vita a Magyar Alaptörvény 4. módosítása kapcsán, de most már külföldi és hazai szakértők is beszállnak a nyilatkozatháborúba. Amennyiben valaki tájékozatlan ebben a témában, de szeretné tudni, hogy miről is szól, annak elég nehéz dolga van. Ma már - pláne, úgy hogy eddig nem informálódott róla - nehéz összegyűjteni a szükséges, és főleg pártatlan információt. A szükséges kritériumnak az felelne meg, ha valahol meg lehetne találni a vita alapját kiváltó anyagot, és a vita érveit szolgáltató tényeket is. Pártatlan információt ebben az ügyben sem szabad keresni. Illetve szabad, de nagy butaságnak számít, mert pártfüggetlen - szakértői - véleményt és indoklását eddig nem tett közzé senki.

Van azonban a magyar közélet számos szereplője által publikált - hiteles és kevésbé hiteles - indoklások, cikkek, szóbeli viták, írott változata, a képviselők és funkcióban levő miniszterek nyilatkozatai, és a megannyi nyílt levél amiket a teljes informálódás érdekében el kellene olvasni, de sajnos itthon egyetlen pártfüggetlen szakértő sem nyitotta ki a száját. Sem a törvény előkészítése során, sem a parlamenti vitában nem hallottunk egyetlen - hangsúlyozottan pártfüggetlen - nyilatkozatot. A kormánypártok és az ellenzék vitáját láthattuk csak, ami a külső és független szemlélő számára - érthetően - nem igazán elfogadható. A hazai vitapartnerek sajnos nem végezték el a szövegszerű összehasonlítást, nem elemezték a régi és új szöveg összefüggéseit, hanem - és ez mindkét oldalra jellemző volt - csak érzelmi alapon operáltak, és kézzelfoghatóan a közvélemény szimpátiájának megszerzésére helyezték a hangsúlyt a tények felsorolása helyett. Külföldi szakértői vélemény, természetszerűleg sem az előkészítés, sem a vita során nem vált ismertté, bár az Európai Unióban van több jogvédő szervezet, amellyel a szakértést akár el is végeztethette volna Kormányunk. De nem tette, sőt a Parlament által elfogadott szövegszerű módosításnak egy csapnivalóan rossz fordítását küldték ki, nem a hitelest, azt is már akkor amikor már - a magyar jog szerint - nem lehet módosítani.

Megjegyzem, ha ezt megtette volna, vagy nem úgy ahogyan tette, most sokkal egyszerűbb, és főleg könnyebb helyzetben lennénk, mert egyet nemértés esetén megóvtak volna bennünket a súlyos hiba elkövetésétől, egyetértés esetén pedig akár, még támogatássá is válhatott volna a külföldiek szakvéleménye. Szóval a külföldi szakértőktől sem jött semmi. Csak egy kivétel van (legalábbis annak látszik) Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora. Aki nagy hírű jogászprofesszor, de több évet töltött hazánkban és a jogi rendszerünket tanulmányozva szakértőnek számít. Mivel amerikai állampolgár, ezért a függetlensége - a mai magyar pártoktól - nem vitatható. Az én megítélésem szerint tőle származik a már túl későn érkezett, de első független szakértői elemzés az új alaptörvényünkről. A FIDESZ - a rá jellemző arroganciával - azonnal felháborodott, és ettől lángolt fel újra a vita tüze. Annak ellenére, hogy szinte naprakész vagyok az események alakulásárból, de a (pártok álláspontjától független) tényekről most hallottam először, hát vettem a fáradságot és leültem a gép elé és megpróbálom összefoglalni, meg értékelni, véleményezni a magam szerény képességei szerint. Olyan szemmel, mint ahogyan az átlag hezitáló magyar választópolgárnak a tisztánlátás jogán lehetősége van, és a többség hatalmát gyakorló pártnak kellett volna. Szerintem. Nem vitatkozom a jogi szakértőkkel, mert ők ebben a kérdésben is sokkal okosabbak nálam, bár elszomorít a szöveg tartalma, de nem vitatom az új alaptörvény jogosságát, viszont azt a folyamatot és feltételezett kormányzati elgondolást, aminek alapján végigvitték a módosítást, azt - a választópolgár jogán - igenis vitatom. Tudom, hogy ezt az Alaptörvényt már teljesen semmissé nem teheti senki sem, és vissza nem állítható a szentistváni alkotmány hagyományosság eredeti becsülete, ezért is tartom tragédiának az elkövetés módszerét, mert a 2/3 birtokában jogot formáltak olyan dologra, amire nem kaptak felhatalmazást, és szándékosan (néhol félrevezetéssel) olyan módszerrel vitték végig, amit csak vitatni lehet. És mélységesen elítélni.

Nem szándékom az összes eseményt itt felsorolni, pláne pártpolitika túlfűtött véleményét megismételni, de a fontosabb, illetve a - szerintem - elhibázott, vagy kifelejtett eseményeket igen. A tények: a vita alapját az új (2011. április 25-i) Alaptörvény 4. módosítása, és az abban található szokatlan módosítások és azok magyarázatai képezik. Az alaptörvény eredeti szövege itt olvasható el, a 4. módosítás pedig itt. Az alig két éves Alkotmány lényegének és alapvetései módosításának társadalmi szükségességéről, vagy a választóktól az új alkotmány, vagy alaptörvény létrehozásáról kapott felhatalmazással kapcsolatos szavazást, (nem közvélemény kutatás módszerével végrehajtott) társadalmi vitát, vagy egyáltalán bármilyen erre vonatkozó tartalmú, az interakció módszerével végrehajtott kommunikációra nem emlékszem. Ennek hiányában megkérdőjelezem a - a Kormánykoalíció által indokként felhozott - a többségi felhatalmazás etikus és jogszerű meglétét. (a számított kétharmados többségről a "Játszik velem a képzelet" című bejegyzésemben ezen az oldalon már írtam bővebben) A Kormánykoalíció az Alkotmánybíróság kérését szokta megemlíteni a legitimitás bizonyítására, miszerint az alkotmánybíróság kérte a módosított szöveg bedolgozását az új Alaptörvénybe. Ennek ellenkezőjét és bizonyítását Scheppele professzor adja meg az egyik levelében (később).

A jog biztonsága a legfontosabb.[/caption]A parlamenti végső szavazás előtti napokban elsőként a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szólította fel a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. Ezt a bizottságot pontosan a kelet-európai országok segítésére állították fel, alkotmányozási folyamataik nemzetközi jogi támogatására. A főtitkár talán a magyar ellenzék nyomásának engedve tette amit tett, így talán nem volt tárgyilagos, de a velencei bizottság kihagyása - szerintem - már önmagában is súlyos hiba volt. Megítélésem szerint a felhatalmazás kétségessége és a jogi tanácsadó szervezet (Velencei Bizottság) kihagyása bizonyítja a sunyi szándékosságot. Még azon a hétvégén több neves nemzetközi szervezet és/vagy vezetője hívta fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy nem tartják teljesen jónak a módosítást és annak módszerét, de a Kormány és a Parlament a szokásos arroganciájával, és a függetlenségre hivatkozva visszautasított minden aggodalmaskodást. A nemzetközi megnyilvánulásokat az Index.hu foglalta össze itt. A Magyar Miniszerelnököt még Brüsszelbe is elhívták, hogy magyarázza meg a történetet, és az USA Helsinki bizottsága is foglalkozott az esettel. Az Egyesült Államok Helsinki Bizottságát 1976-ban hozták létre, hogy folyamatosan vizsgálja a Helsinki Egyezmény betartását az európai országokban. Mivel ez utóbbi egyezményt Magyarország is aláírta, talán nem lett volna blamázs, ha ezzel a bizottsággal is folytatunk egy minimális konzultációt. Azért figyeltek fel ránk az USA-ban is, mert az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács is kifejezte aggodalmát a magyar jogállamisággal kapcsolatban. Ahogyan én láttam, a nemzetközi szervezetek nem a belügyeinkbe akartak beavatkozni, és nem is a parlamenti jóváhagyást akarták megakadályozni, hanem - nagy részben - a Magyar Parlament, a Kormány és a FIDESZ kommunikációját közvéleménnyel látták aggályosnak, és az alkotmányozás módszerét kifogásolták, illetve a figyelmet akarták ráirányítani az esetleges tévedések, valamint a jogállamiságot érintő kockázatok kizárására. A mi alkotmányozóink magasztos feladataik bűvkörében ezt nem vették észre és - megint csak - arrogánsan, ellentmondást nem tűrő módon kikérték maguknak az egyébként jó szándékú bírálatokat. Azóta mintha megfagyott volna Magyarország körül a nemzetközi diplomáciai környezet...

Az amerikai Helsinki Bizottsági meghallgatás során kerültek előtérbe Kim Lane Scheppele professzor aggályai az Alaptörvényünk ismert módosításával kapcsolatban. Valószínűleg azzal bosszantotta magára a FIDESZ-t, mert javasolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) átfogóan ellenőrizze a 2014-es magyar választásokat, és hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék. Magyarország barátainak, beleértve az Egyesült Államokat is, azt javasolta, hogy anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire. Magyarország képviseletében Gulyás Gergely érezte (vagy kapta feladatul) kötelességének, hogy kioktassa a kéretlen bírálót. Gulyás Gergely vett részt (Szájer Józseffel együtt) az amerikai meghallgatáson, talán innen ered számára a feladat. Levélben válaszolt a professzor bírálataira, és megítélésem szerint indokolatlanul durván, nyilvános levélben próbálta meg kioktatni a nemzetközi jog egyik bástyáját. A nyílt levél angol nyelvű változatát itt, a magyar fordítást itt lehet elolvasni. Erre a levélre, de szerintem inkább annak hangvételére, és személyeskedő fricskáira adott választ Scheppele professzor. A válaszlevelet a galamus.hu oldalon a mai napon jelent meg. Angol nyelven itt, magyar nyelven itt olvasható. Elismerem elég sok tudnivalót linkeltem ide a szövegbe, de több okom is van rá. Egyrészt, mert az átlag műveltséghez ma már sokkal tágabb látásmódra és bővebb ismeretekre van szükség, másrészt a tisztánlátáshoz most is (és egyre inkább) több információt kell elolvasni. Sajnos már régóta nincsenek egymondatos igazságok. Minden bonyolult és szövevényes lett. Nehéz kiválogatni a valódi, hiteles információt a félrevezető, érdekalapú tájékoztatástól. Semmi garancia nincs arra, hogy én sem eshetek ilyen hibába, de biztosíthatok mindenkit, hogy megteszek mindent azért, hogy ne legyek túlzottan elfogult.

Megítélésem szerint az előző alkotmányt az akkori Parlament megalkotta (1995-1996), de csak ideiglenes formában. Azzal a kikötéssel, hogy a jövőben még szükség lesz egy új alkotmány lefektetésére. Ilyen alapon tehát a mostani folyamat - bár nem volt időhöz kötve - indokolt volt. Alkotmányt módosítani csak a kettő-harmados minősített parlamenti többség birtokában lehet. Ez most (a 2010-es választások eredményeként) a FIDESZ - KDNP koalíciónak, rendelkezésére állt, de igazán nem nevezhető minősítettnek, mivel a választópolgárok kb 1/3-a szavazott rájuk (a 64% részvételi arány 53%-a). Ez, bár törvényes, de nem minősített. Ráadásul a választási hadjáratban a FIDESZ nyilatkozataiban mintha benne sem lett volna az új alkotmány szükségessége! Szerintem így etikátlan volt belekezdeni az alkotmánymódosításba. Különösen úgy, hogy a társadalommal a kommunikációt szándékosan elmulasztották. A koalíciónak látnia kellett volna, hogy ilyen viszonyok között, - az éppen ilyen hibák kiszűrésére, illetve a kelet európai államok ilyen folyamatainak támogatására rendszeresített szakértői bizottságának kihagyásával - széleskörű nyilvánosságot érintő vita robban majd ki, ami az egész ország megítélésére hosszú időre negatív hatással lesz! De vagy nem látták, vagy éppen ezt nem akarták látni, már csak feltételezhetjük. Szerintem tudniuk kellett, hogy az új Alaptörvény lényegi (és vitatott) módosításaival hosszú évekre befolyásolják az ország működését. A tényleges többség hiányában nem összetartja a társadalmat, hanem a vita - és a külföldi szervek részvételével folytatott vita - miatt megosztja azt. Ez a megosztás, a mi és a ti részekre szakadás mára kézzelfogható valósággá vált. Ezt sem akadályozták meg, sőt - megítélésem szerint - ezt a részt már szándékosan vitték végig, mert azzal maguknak nagyobb esélyt adtak a hatalomban maradásra.

A koalíció ezzel az inkorrekt magatartásával sokakban váltott ki kétségeket és ellenszenvet szerte az országban és a világban. Sajnos nem lehetünk benne biztosak, hogy a következő parlamenti választásokon leválthatjuk-e a rombolókat, és kizavarhatjuk-e a kis elefántot a porcelánboltból mert mára (a tegnap elfogadott új választási eljárási törvény szerint) magának sokkal nagyobb esélyt biztosít a győzelemre, mint bárki másnak. Bár a mai nap, a köznép számára még nem látszanak a társadalom leépülésének jelei, de tudható, hogy mindez megkezdődött. Erre figyelmeztet fenti utolsó levelében a professzor. (itt) Ajánlom mindenkinek végigolvasásra, még akkor is, ha nem szeretnek hosszú irományokat olvasni! Tiszteletre méltó, hogy több ezer kilométer távolságból is képes a bonyolult dolgokat egyszerűen láttatni. Az indoklása pedig nekem vita felett álló, sőt tanulságos is, mert olyan dologra irányította rá a figyelmemet, amit magamtól soha nem vettem volna ennyire komolyan.

A tisztánlátás jogának fontosságára. Ami MA még hiányzik Magyarországon, de én már szavazok rá, hogy legyen!

 

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu